Fogási napló leadása 2024

Útmutató a helyes kitöltéshez és összesítéshez

1. A Fogási napló 6-7.oldalán lévő III. számú Éves Horgásznaptárban a horgászattal töltött napok számát összeadni és a naptár végén beírni!
   Ha nem töltött egyetlen egy napot sem a vízparton, akkor is kérjük a “0” -t rögzíteni, ezzel a adatrögzítők munkáját is segíti!
2. Az év közben kifogott és megtartott halat az év végi összesítés során a napló 38-39. oldalán található éves fogásösszesítő táblázatban az adott vízterület nevét és víztérkódját feltüntetjük, majd az adott vízterületen fogott és megtartott halak összesített súlyát kilogrammban és a darabszám korlátozással védett halfajokat összesítve darabra is kéretik beírni.
3.  A 42-43. oldalon, a fogási napló alján található összesen rovat, ahol az egész évi halfogásunkat összesítve beírjuk. Amennyiben több vízterületen eredményes horgászat volt, az összes vízterület kifogott és megtartott halait összesítve kilogrammban a lap aljára beírjuk és végeztünk is a fogási napló éves összesítésével.
   

Hol kell leadni a fogási naplót?

1. számú ábra

2. számú ábra

Víztérkód

A kis térképekre kattintva megnyíló fájl a megyénként nyilvántartásba vett halgazdálkodási vízterületek nevét, annak  víztérkódját és a kiterjedését tartalmazza.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy 2018. január 1-jétől már a halgazdálkodási létesítményeken, halastavakon történő horgászat esetén is kötelező állami horgászjegyet vagy turista állami horgászjegyet váltani. Az engedélyváltás elmulasztása súlyos szankciókat von maga után. A vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít az előírások betartása alól.

A hatályos jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet halgazdálkodási vízterületen és halgazdálkodási létesítményben kizárólag állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában a jogosulatlan horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegy váltásától történő eltiltást vonja maga után.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (víztérkóddal rendelkező vizek) az állami vagy turista állami horgászjegy mellett a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy megváltása is szükséges, és – a jogszabályi előírásokon túl – a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott feltételek betartása is kötelező.

Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (nincs víztérkódja és nem halastó) az állami vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet horgászni, illetve onnan elvinni csak idegenhonos halfajokat lehet.

A réticsík az Év Hala 2024-ben

A réticsík erősen megnyúlt, vaskos testű halunk. Alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található. Lekerekített úszói ugyancsak kicsik, de igen gyors és erőteljes kígyózó mozgásra képes. Jellemzője, hogy oxigénszegény viszonyok közt is megél, mert vérerekben gazdag utóbele képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből. A saját maga által kimélyített gödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik s a lágy iszap felszíne cserepesre szárad. Csíkra éhes elődeink ilyenkor ásóval, kapával forgatták ki a földből.

   Amíg nagy lápjaink és mocsaraink „éltek”, népélelmezési cikknek számított a réticsík. A növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben ma is sokfelé megtalálható, de az állományai kicsinyek és veszélyeztetettek, ezért védettek. A faj természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer forint.