Szentendrei Horgász Egyesület

2000 Szentendre, Bercsényi u. 3.
2019. 12. 15.

Az egyesületről

Az Egyesület neve: Szentendrei Horgász Egyesület
Az Egyesület székhelye: 2000 Szentendre, Bercsényi u. 3.
Az egyesület elnöke: Rigó Edit

Honlap címe: szentendreihe.hu
Facebook:  szentendreihorgaszegyesulet
Telefon: +36 30 421 8121 hétfőtől péntekig 9-18 óráig

 Adatkezelési tájékoztató

A Szentendrei Horgász Egyesület 1952-ben alakult. Az 1960-as években egyesült a Honvéd Horgászegyesülettel.
Az egyesület első elnöke Dr. Margaritovits Jenő, több évtizedig vezette az egyesületet.  Az egyesület elnöki tisztét a 1970-es években Dr. Györe Andor vette át. Az egyesület vezetését 1994-ben bekövetkezett haláláig látta el. 1994-től az akkor 800 fős egyesület vezetését Kiss Károly ügyvezető elnök látja el. 1995-óta az egyesület létszáma 400 fővel emelkedett. 2011-ben a taglétszám 1201 fő. Az egyesület több mint négy évtizede szervez gyermek és ifjúsági horgászoktatást minden tavasszal. 2012. december. 20-án Kiss Károly ügyvezető elnök elhunyt! 2014. január. 26-tól az egyesület vezetését Monori István ügyvezető elnök látta el, ezt követően az egyesület vezetését Rigó Edit látja el.

Az Egyesület célja:

  • az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,
  • a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,
  • az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,
  • a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
  • horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása,
  • a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,
  • a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a verseny-sport utánpótlás megteremtése,
  • anyagi lehetőségekhez mérten biztosítani a rendszeres Egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,
  • elősegíteni, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,
  • a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíteni a halászati törvény és horgász-rend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,
  • a társadalmi kapcsolatok ápolása családi és közösségi programok szervezésével és azokon való részvétellel, az Egyesület társadalmi környezetbe való minél szorosabb integrálásával.

Támogatóink:

Fogási napló leadása 2020

Útmutató a helyes kitöltéshez és összesítéshez

  1. A Fogási napló 6-7.oldalán lévő III. számú Éves Horgásznaptárban a horgászattal töltött napok számát összeadni és a naptár végén beírni!
    Ha nem töltött egyetlen egy napot sem a vízparton, akkor is kérjük a “0” -t rögzíteni, ezzel a adatrögzítők munkáját is segíti!
  2. Az év közben kifogott és megtartott halat az év végi összesítés során a napló 38-39. oldalán található éves fogásösszesítő táblázatban az adott vízterület nevét és víztérkódját feltüntetjük, majd az adott vízterületen fogott és megtartott halak összesített súlyát kilogrammban és a darabszám korlátozással védett halfajokat összesítve darabra is kéretik beírni.
  3.  A 42-43. oldalon, a fogási napló alján található összesen rovat, ahol az egész évi halfogásunkat összesítve beírjuk. Amennyiben több vízterületen eredményes horgászat volt, az összes vízterület kifogott és megtartott halait összesítve kilogrammban a lap aljára beírjuk és végeztünk is a fogási napló éves összesítésével.

Hol kell leadni a fogási naplót?

A fogási napló leadásának helyszínére két lehetőséged van:

  1. Az a horgászegyesület, ahol kiváltottad az előző évi engedélyed
  2. Az a horgászegyesület, ahol kiváltod az aktuális évi horgászengedélyed

 

Akik nem teljesítik a kötelezőket, azok akik a fogási naplót hibásan kitöltve, nem összesítve adják le,  2019-ban csak a pótdíjjal terhelve 4200 Ft-ért válthat állami horgászjegyet.
Akkor is összesíteni kell a naplót, ha nem horgászott egy napot sem, vagy nem fogott egy halat sem, akkor is a 0-t be kell írni a megadott helyekre! 

A fogási napló leadási határideje.

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

1. számú ábra

2. számú ábra

3. számú ábra

2019-től horgász igazolvány helyett horgászkártya.

2019. január 1-jétől a horgász regisztráció elvégzését követően a papíralapú horgász igazolványt felváltja a Magyar Horgászkártya. Jövőre már ez a kártya szükséges ahhoz, hogy Magyarország vizein horgászni lehessen.
A Magyar Horgászkártya 2018. szeptember 1-jétől igényelhető a www.mohosz.hu oldalon. A Magyar Horgászkártya díja 1.732 Ft + ÁFA, azaz 2.200 Ft.
A horgászkártya személyesen is igényelhető Egyesületünknél. Minden esetben, nemtől és kortól függetlenül adóigazolvány szükséges. Enélkül a kártya igénylése nem lehetséges. A Horgászkártya díja 2.200 Ft., melyet a MOHOSZ felé kell megfizetni mindenkinek, aki 2019-ben betölti vagy már betöltötte a  15. életévét. Online jelentkezésnél átutalással kell a kártya díját kiegyenlíteni. Annak aki Egyesületünknél szeretné elvégezni a regisztrációt, csekket adunk, és a postán való befizetés után a feladóvevény bemutatását követően tudjuk  a regisztrációt elvégezni. Mivel ezáltal az ügyintézés ideje jócskán megnövekszik Egyesületünknél, mindenkinek előre megköszönjük türelmét!

 

Hogyan tudok online regisztrálni?

Váltsa ki horgászkártyáját gyorsan és egyszerűen otthonról.
Kerülje el az éveleji sorban állást, regisztráljon
2019-ben is online.

Regisztrációs pontok!

Amennyiben nem szeretne interneten keresztül regisztrálni, menjen be az Önhöz legközelebb eső regisztrációs pontra, ahol munkatársaink segítségével elvégezheti horgász regisztrációját, ennek keretében a Magyar Horgászkártya igénylést is.

A szövetség közleményéből kiderül, hogy a Magyar Horgászkártya regisztrációs rendszer sikeresen elindult. A regisztrációs pontként üzemelő egyesületek, horgászboltok tevékenységének elismerésére a MOHOSZ informatikai eszközökkel kívánja támogatni a regisztrációt segítő szervezeteket.

A kézbesítés 2018 november 26-án kezdődött meg. Az átlagos postázási idő az igényléstől számított 30-60 napon belül történik. Ha valamely adat nem megfelelően került rögzítésre, az adategyeztetéshez szükséges idő a postára adás idejét megnövelhetiA Magyar Horgászkártya minden esetben postai úton, ajánlott küldeményként kerül kiküldésre a regisztráció során megadott kézbesítési címre.

Kedves Horgásztársak!
Az egyesületnél félfogadási időben, az állami jegy kiváltásával egyidejűleg lehet regisztrálni az új kártyára is. Az online kártyaigénylésre továbbra is lehetőség van a www.mohosz.hu oldalon.

Szentendrei HE

Víztérkód

A kis térképekre kattintva megnyíló fájl a megyénként nyilvántartásba vett halgazdálkodási vízterületek nevét, annak  víztérkódját és a kiterjedését tartalmazza.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy 2018. január 1-jétől már a halgazdálkodási létesítményeken, halastavakon történő horgászat esetén is kötelező állami horgászjegyet vagy turista állami horgászjegyet váltani. Az engedélyváltás elmulasztása súlyos szankciókat von maga után. A vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít az előírások betartása alól.

A hatályos jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet halgazdálkodási vízterületen és halgazdálkodási létesítményben kizárólag állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában a jogosulatlan horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegy váltásától történő eltiltást vonja maga után.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (víztérkóddal rendelkező vizek) az állami vagy turista állami horgászjegy mellett a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy megváltása is szükséges, és – a jogszabályi előírásokon túl – a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott feltételek betartása is kötelező.

Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (nincs víztérkódja és nem halastó) az állami vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet horgászni, illetve onnan elvinni csak idegenhonos halfajokat lehet.

 

BUDAPEST FŐVÁROS

BARANYA MEGYE

BÁCS-KISKUN MEGYE

BÉKÉS MEGYE

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

CSONGRÁD MEGYE

FEJÉR MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

HEVES MEGYE

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

NÓGRÁD MEGYE

PEST MEGYE

SOMOGY MEGYE

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

JÁSZ-NAGYKUN MEGYE

TOLNA MEGYE

VAS MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

ZALA MEGYE

Melyik faj legyen az év hala 2020-ban?

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2020-as évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltunk, közülük a nyertes természetesen az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, és minden, határainkon innen és túl lakó, halakat ismerő, halakat szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2019. december 31. déli 12 óráig.  A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is. A fajok jellegzetességeiről, természeti értékéről, élőhelyi igényeiről és elterjedéséről a képekre kattintva tájékozódhatunk, ill. rövid bemutatásukat a képek alatt olvashatjuk. A szavazógombok segítségével a következő 3 faj közül lehet választani:

A jelölt fajok rövid ismertetése:

CSUKA (Esox lucius): Teste hosszan megnyúlt, színe ezüstöstől a barnásszürkén át egészen az olajzöldig változhat, továbbá mintázatában is eltérhet, hiszen foltok és csíkok is tarkíthatják. Hazánkban a csukafélék családjának egyetlen képviselője, így gyakorlatilag összetéveszthetetlen más halfajokkal. Élőhely szempontjából nem túl igényes, de leginkább a növényzettel benőtt állóvizeket kedveli, viszont folyóvizekben is fellelhető. Környezetéhez jól alkalmazkodik, ami színezetén is megfigyelhető. Táplálékát tekintve falánk ragadozó, hatalmas szájával eleinte kisebb rákokra, rovarlárvákra vadászik, de igen hamar elkezd halakat fogyasztani. Nagyobb egyedsűrűség mellett gyakori jelenség köztük a kannibalizmus. Természetükből adódóan megtámadnak mindent, ami mozog, így került már elő csukák gyomrából béka, madárfióka, sőt még patkány is. Húsa ízletes, kiváló sporthalként tartják számon, főként pergető- vagy kishalazókészséggel fogható. A hazai horgászrekord 20,47 kg (1994).

SÜLLŐ (Sander lucioperca): Nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát, benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok találhatók. Két hátúszóját, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, nagyobb folyóink paduczónájától egészen a dévérzónáig gyakori, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. Valódi halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi. A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. A hazai horgászrekord 15,5 kg (2014). Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.

NÉMET BUCÓ (Zingel streber): A Duna vízrendszerének bennszülött, különleges mintázatú hala. Áramláskedvelő fajként kizárólag folyóvizekben, főként a vízfolyások felső, tiszta vizű, sodrottabb szakaszain fordul elő, a meder üledékes részeit elkerüli. Teste és feje életmódjának megfelelően erőteljesen megnyúlt, hengeres, faroknyele szembetűnően elvékonyodó, ami alapján jól elkülöníthető a közeli rokon magyar bucótól. Két hátúszóját meglehetősen széles sáv választja el egymástól, farokúszója viszonylag kicsi. Testét kifejezetten érdes tapintású, kicsiny pikkelyek fedik. Sárgásbarna alapszínét sötétbarna, ferdén lefutó sávok díszítik. Alsó állású szájával a kavicsos mederfenéken keresi az étlapján szereplő fenéklakó szervezeteket. Bár csoportosan él, mégis vizeink ritka lakója, élettere a vízfolyások duzzasztása következtében fokozatosan csökken. Mindezekből adódóan a hazai halfauna veszélyeztetett, fokozottan védett tagja.

Szavazni lehet a következő linkre kattintva: http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php

 

A vörösszárnyú keszeg lett az év hala 2019-ben

 

VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG (Scardinius erythrophthalmus): Egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Bátran kijelenthetjük, hogy vegetáriánus életmódjával egyedülálló a hazai halfajok között. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik. Pedig a hátúszó helyzete alapján biztosan megkülönböztethető a két faj. A bodorka hát- és hasúszója ugyanis szinte egy függőleges vonalban ered, a vörösszárnyú keszeg hátúszója ellenben jóval hátrébb kezdődik a hasúszóknál. 

Ismertetőjegyek.  Közepesen magas, oldalról lapított testű hal, hát- és hasvonala hasonlóan ívelt. Hátúszója, melyben az osztott sugarak száma 8-9, a hasúszó alapjánál hátrébb kezdődik. Farkalatti úszójában 9-12 elágazó sugár van. Szája kicsi, fölső állású. Szemgyűrűje sárgásfehér vagy narancsos, benne olykor piciny, vérpiros pettyek láthatók. Pikkelyei erősek, számuk az oldalvonalon 38-42. A nagyobb példányok úszói – főként a farok- és az anális úszó – élénkpirosak. Jól fejlett példányai 20-25, kivételesen 30 cm hosszúságot érnek el. A hazai horgászrekord 2,05 kg (1990).

Hasonló fajok.  Leginkább a bodorkával téveszthető össze, de annak szája csúcsba nyíló, és hátúszója a hasúszó alapja fölött kezdődik. A leánykoncér szája félig alsó állású, oldalvonalán 44-49 pikkely van, és ennek hátúszója is a hasúszó alapja fölött indul. A jászkeszeg pikkelyei apróbbak, számuk az oldalvonalon 55-60. A sujtásos küsz anális úszója hosszabb, 15-17 osztott sugár van benne.

Környezet.  Elsősorban állóvízi hal, legnépesebb állományai a sekély tavakban és víztározókban, az elöregedett holtágakban és a mocsarakban alakulnak ki. Kisebb számban a nagyobb folyók márna- és dévérzónájában, illetve a kis folyók sügérzónájában is megtalálható, de természetesen a nyugodtabb vízrészeken.

Táplálék.  Kisebb csapatokban járva keresi táplálékát a hínárfoltok szélén vagy a part közelében, többnyire a víz fölső rétegében. Planktonszervezetek és egyéb vízi gerinctelenek mellett jelentős mértékben fogyaszt fonalas algákat, növényi hajtásokat, rügyeket és magvakat.

Szaporodás.  Áprilistól júniusig, 15-18 fokos vízben szaporodik. Ikráit a vízinövények felszín közelében lévő hajtásaira rakja. Az ikraszemek átmérője 1-1,7 mm, számuk 100-200 ezer. A hímek 2, a nőstények 3 éves korban válnak ivaréretté.

Elterjedés.  Európai és nyugat-ázsiai elterjedésű őshonos halunk, amely a Pireneusoktól kezdve az Ob vízrendszeréig mindenütt megtalálható az alkalmas vizekben. Hazai lelőhelyei:

  • Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Marcal, Répce, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Ipoly, Lókos-patak, Sződi-patak, Benta, Szilas-patak, Szent László-víz,

  • Zala, Lesence-patak, Eger-víz, Sió, Sárvíz, Kapos, Koppány,

  • Dráva, Mura, Rinya, Fekete-víz, Karasica,

  • Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Csaronda, Bodrog, Sajó, Bódva, Rakaca, Hernád, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Eger-patak, Rima, Csincse, Zagyva, Galga, Tarna, Bene-patak, Tarnóca, Tápió, Hajta,

  • Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Ér, Maros,

  • Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,

  • egyéb tavak, halastavak, víztározók, holtágak, mocsarak, csatornák, kubikgödrök, kis vízfolyások.

Jelentőség.  Nagyobb jelentősége sem halászati, sem horgászati szempontból nincs, bár a zsákmányban kisebb számban előfordul. Húsa szálkás, de irdalva és átsütve jóízű halétel.

Forrás:
Magyarország halfaunája
Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)
Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán

Horgász csomók

Albright csomó

Barrel csomó

Blood csomó

Dupla blood csomó

Composit csomó

Dupla uni csomó

Leader csomó

Nail csomó

Sebész csomó I.

Sebész csomó II.

Páternoszter csomó

Előke csomó

Clinch csomó

Dupla clinch csomó

Palomár csomó

Turle csomó

Virbel csomó

Orsó dob kötés I.

Orsó dob kötés II.

Bevonatos drótelőke kötés

Drótelőke kötés

Rapala csomó

Csomómentes kötés

Horgony kötés

Az egyesület félfogadási ideje:

Szentendrei Horgász Egyesület
2000 Szentendre, Bercsényi u. 3.
      

+36 30 421 8121 !!! hétfőtől péntekig 9-18 óráig !!!
he.szentendre@gmail.com

2019. február 02-tól

  • Kedd: 17:00-20:00
  • Szombat: 08:00-11:00

2019. május 01-től

  • Szombat: 08:00-11:00
  • április 20-án ügyfélfogadás nincs

2019. június 01-től-szeptember 31-ig

  •  minden hónap első szombatja 08:00-10:00

2019. szeptember 01-től

  • telefonos időpont egyeztetés alapján

KAPCSOLAT

Területi jegy kiadása történik még nyitvatartási időben:

  1. Volt Mireisz szentendrei horgászboltban.
  2. Pomázi horgászboltban. MOL benzinkút mögött.
  3. Tahi hídfőnél lévő állateledelboltban.
  4. Papp sziget, Camping büfében
  5. Villantó horgászbolt, Szentendre Vasúti villasor

Szentendrei Dunai Vízirendészet

Szentendrei KMB-csoport
Telefon: 06 26 310-233 / 79
2000 Szentendre, Dunakorzó 1.

A Duna sokszínű élővilága

A Duna a második leghosszabb folyam Európában a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország...

Kíméleti területek változása!

A Fővárosi Horgász Egyesületek Szövetsége kezelésében lévő 1708-1630 fkm közötti Duna szakasz és a Szentendrei Duna-ág területén 2015-ben kijelölésre kerülő ívó és vermelő kíméleti területek az idén felülvizsgálatra kerültek. A módosított kíméleti területek...

Melyik faj legyen az év hala 2020-ban?

Melyik faj legyen az év hala 2020-ban? A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2020-as évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltunk, közülük a nyertes természetesen az lesz, amelyik a...

Változott az éves területi jeggyel kifogható halak mennyisége!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl...

Állami és területi jegy árak

  Állami és területi jegy árak Alapdíj 2019 Felnőtt férfi Felnőtt nő Ifi (14-18) Gyermek (3-14) 70 év felett EAH* 2.200 Ft.- 2.200 Ft.- 2.200 Ft.- 200 Ft.- 200 Ft.- ESZH* 2.000 Ft.- 2000 Ft.- 2.000 Ft.- 0 Ft.- 0 Ft.- Tagdíj 2.000 Ft.- 1.000 Ft.- 1.000...

Dunai területi engedély 2019. évi horgászrendje

Tisztelt Horgászok!  Területi engedély birtokában az alábbi vízterületeken engedélyezett a horgászat:   Pilismaróti-öböl (11-032-1-1 a sporthorgászatra kijelölt területet kivéve) Duna 1708 –1657 fkm és a szentendrei Duna-ág 0-31 fkm között (13-031-1-1) Duna...

Szentendrei Horgász Egyesület

Csatlakozz levelezési listánkhoz, hogy megkapd a legfrisseb híreket.

Sikeres feliratkozás! Jóváhagyást kérő emailt kapsz! SZHE