Visszatérhet az élet a vízbe: megkezdték Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontását

Franciaország döntése összhangban van azzal az európai uniós jogszabállyal, amely kötelezi a tagállamokat folyóik helyreállítására, hogy azok legkésőbb 2027-ig jó ökológiai állapotba kerüljenek. A régi vagy elavult gátak eltávolításával az országok fontos lépést tehetnek a Víz Keretirányelvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezáltal ugyanis helyreáll a folyók összeköttetése, nő a biológiai sokféleség és a bővül halállomány.

A duzzasztógátak hatalmas fenyegetést jelentenek a folyók ökoszisztémáira. Feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Emellett akadályozzák a hordalékáramlást és a vándorló halak útját, valamint víztározók sorozatává alakítják a vízfolyásokat. Ennek hatására drasztikus mértékben csökkennek az adott területen honos halfajok populációi, az idegenhonos halak viszont elszaporodhatnak. Egy friss tudományos elemzés szerint

a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmadán nincsenek duzzasztók – több mint 60% szabad folyását gátak vagy vízerőművek akadályozzák.

Jó hír azonban, hogy becslések szerint Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban történt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz. “Gratulálunk Franciaországnak ehhez a lépéshez.

A gátak elbontásával olyan vándorló halak számára nyújtanak reményt, mint a lazac, az angolna vagy a tokhal

– mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. “Az öröm mellett azonban ne felejtsük el, hogy az Európai Unió számos tagállama továbbra is gyengíteni szeretné a Víz Keretirányelvet a hamarosan esedékes felülvizsgálat során. Ha ez bekövetezik, akkor még nagyobb veszélybe kerülnek folyóink.”

Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított, amely során bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban és vizeink állapotának megóvására szavazzon. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze európai szinten. A jogszabály jövőjéről 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.