Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját.
A Víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferenciáján javasolták. A kezdeményezés sikerrel járt, ugyanis az ENSZ 1993-ban kijelölte március 22-ét a Víz világnapjának dátumaként. Fő célja, hogy a víz védelmének fontosságára hívja fel az emberek figyelmét. Minden évben új perspektívából közelíthetünk ennek a természeti kincsnek a fontosságához.
Ebben az évben az esemény szlogenje: VIZET MINDENKINEK! Ez a jelszó pontosan érzékelteti, milyen nagy kihívás ma a világban, hogy minden egyes ember számára elérhető legyen a víz.
A Föld lakóinak 1/5-e él vízhiányos területeken, itt az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Ha víz hiányában a növény és állattenyésztés korlátozott, akkor az ott élők nem jutnak elegendő élelemhez. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, WC használat, kézmosás, csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
Az aszály és a vízhiány – egymással összefüggő jelenségek, amelyek gyakran súlyosbítják egymás hatásait – jelentős hátrányokat okozhatnak a leghátrányosabb helyzetű lakosság számára, kezdve az éhínségtől egészen az elvándorlásig.Ma 30 millió gyermek él a származási országán kívül. A migráció globálisan mindenki életét befolyásolja, nincs globális fenntartható fejlődés, ha az emberiség jelentős részét hátrahagyjuk és több milliárd ember, ivóvíz hiányában a túlélésért küzd. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa múlhat azon, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.
Nemsokára annyi szemét lesz a Földközi-tengerben, mint hal
A Földközi-tengerről köztudott, hogy a világ egyik legszennyezettebb térsége, ám szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet tovább rosszabbodhat és hamarosan annyi műanyag hulladék lesz a Földközi-tengerben, mint hal.
Jelenleg minden tengerből kifogott három kilogramm halra egy kilogramm műanyag hulladék jut. Becslések szerint azonban 2030-ra egy kilogramm halra egy kilogramm hulladék juthat
– közölte Miguel Garcia-Herraiz spanyol diplomata, a Szövetség a Mediterrán-térségért szervezet főtitkárának helyettese, aki a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős.
Miközben a közvélemény egyre jobban tudatában van a tengerek műanyag szennyezettsége problémájának, a Földközi-tenger valódi szennyezettségének mértékéről, annak hatásáról az ember, a növény-és állatvilág egészségére még viszonylag kevés adat rendelkezésre
– hangoztatta a spanyol diplomata.
A szakember elmondta, hogy a legtöbb szennyezést az egyszerhasználatos műanyag palackok és szatyrok okozzák, amelyek lassan bomlanak le és válnak mikroműanyaggá. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is.
A Greenpeace környezetvédelmi csoport egy idei tanulmánya szerint a Földközi-tengeren begyűjtött szemét 96 százaléka műanyag, amely akár háromezer méter mélységben is megtalálható a tengerben.
Az olasz Tengerkutató Intézet és a Nemzeti Kutatótanács októberben közzétett adatai szerint a műanyag hulladék koncentráció mértéke eléri a négyzetkilométerenkénti 1,2 millió mikroműanyagot. Az adatokat egy milánói konferencián ismertető Maria Cristina Fossi, a Siennai Egyetem professzora hangoztatta, hogy „a Földközi-tengerben lévő mikroműanyag koncentrációja akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben”
(MTI, kiemelt kép: Europress / AFP PHOTO / Orlando Sierra)